Sokan gondolják azt, hogy lejtőn egyszerű és könnyű futni. Részben igaz is, hogy a lejtőkön lehet pihenni, de ez inkább úgy igaz, hogy más izmok terhelődnek, mint az emelkedőn vagy síkon - azonban az ízületek vagy csontok és a szalagok terhelése lehet sokkal nagyobb.
Több sportoló is elköveti azt a hibát, hogy egy fontos verseny előtt lejtőn "pihen". A következőkben írunk a lejtőfutás titkairól és a terhelések tervezhetőségéről - valamint arról, hogy miért és hogyan tehető mégis nagyon élvezhetővé a lejtőfutás.
Ahogyan előző lejtőfutás cikkünkben írtuk a gravitáció nagyon segít a lendületben és a sebességben, ugyanakkor az izmokat megfeszíti és az ízületeket nagyobb nyomással terheli. Az izmok nagyobb nyúlásra kényszerülnek (anizometriás excentrikus kontrakció) - hiszen a terhelő külső erő nagyobb, azt csökkenteni a feladat - így az izmokban könnyebben alakulnak ki mikroszakadások, amelyek késöbb fáradsághoz, sérüléshez vezethetnek. Lelkileg erre még rá is segít az, hogy a futás csúcssebességét könnyebb elérni, miközben észrevétlenül nagyobb a terhelés, mint síkon vagy akár emelkedőn.
Lassan itt a tavasz, kezdődik a keményebb edzésmunka, a versenyekre való ráhangolódás. A hideg azonban egész évben végigkísérheti a versenyeket, edzéseket. Triatlon versenyeken, MTB versenyeken, futóversenyeken... számtalan „kellemetlen" emléket őrzünk az elmúlt szezonokból.
A tavaszi áthangoló edzésekről és a hidegtűrés fejlesztéséről szól a cikk.
Sokak szerint a téli futás, a hidegben való szabadtéri sportolás többet árt, mint használ. Ebben annyi igazság van, hogy a nyári tempót és stílust megtartva valóban ártalmas lehet az egészségre. Azonban a téli hideghez alakítva az edzésmódszereket kifejezetten hasznos, sőt hatékony edzéseket lehet szabadban végezni télen.
A hatékonyság nemcsak a fizikai felkészülést jelenti, hanem lelkeileg, szellemileg is olyan pluszt adnak a téli edzések, amelyeket teremben lehetetlen megszerezni!
Oldalainkat 320 vendég és 0 tag böngészi
Copyright 2008 - 2011 X2S TEAM. All rights reserved.